Na ide is csak ideértem, úgyhogy helló!
Először is van egy olyan érzésem, hogy ismernem kéne a szereplőket,  Talán mert a cím mellett ott van az a római kettes. No, én ezt nem érzem annyira szerncsésnek, mert idetéved egy olyan, mint én, aki totálisan nincs rendben, hogy ki kicsoda. Azzal meg pláne nem, hogy a Aalex, miért irja két a-val a nevét? Lehet, hogy jelentéktelen kis dolog, de engem irtózatosan idegesített, mert egyszerűen nem tudtam eldönteni,h ogy hogyan kell kiejteni. Fantasy regényekben ez mellékes, mert ott aztán nagy a variációk lehetősége, no de ez egy hót egyszerű névnek tűnik.Jah különben mindebből azt akartam kihozni, hogy értem én hogy ez egy folytatás, de gondolni kell az olyanokra akik nem olvasták az elsőt. Egy előzménynek speciel marhára örültem volna. Ki kinek a micsodája, testvére, barátja, volt barátja, lesz barátja majd egyszer, szülője, érted. Bár lehet, hog ez a későbbiekben még kiderül.
A fogalmazásodról csak annyit, hogy még érezhető a voltozás, és mintha az egész zsugorítva lenne. Nem tudom, de az az érzésem, hogy a mennyiség dacára ez még rövid, méghozzá történetileg. Mert mit tudtunk meg? Finn elmegy a barátnője házához, ahol összekötözve találja azt a fürdőszobában. Ez akárhogy is nézzük kevés. Vagy esetleg az érzelmeket kellett volna egy kicsit jobban kifejtened. Meg azért nem hiszem, hogy egy testvér, legyen akármilyen gyökerzet vízbe fullasztaná a saját nővérét/hugát. Ha pedig mégis akkor már verjék meg, vagy valami. Szúrják le, de ne szó szerint.
Összeségében 7/10, a fentiek miatt.
Tőled is bocsáénat az orbitális késért!

Szia!

Köszönöm a kritikát, a párbeszédeket, elírásokat {jelentem} már javítottam. A nevet pedig nem írtam el. Hogy miért Fini, az majd kiderül, körülbelül 18 résszel később. :)

Persze, hogy a lényeget nem küldi el, a mocsok!

*Elmebeteg a nő, ehhez kétség sem fér.

Nálad is feltenném a kérdést:
Ha Finn állandóan elkésik, miért nem kap igazolatlant? Miért nem dobják ki az iskolából? Nem szoktak ezzel szórakozni. Mellesleg, ha valaki beront a tanár előtt, azt bizony megbüntetik, legyen bármilyen ártatlan fiúcska.

Nem tetszik nekem, ahogy a párbeszédeket írod. Inkább maradj az egyszerű, szokásos módszernél: a mondat elején egy gondolatjel. Ezzel találkozol a könyvekben is. Így is áttekinthető.

Mindezeket figyelembe véve 5/10 pontot adok.

Szia Jons!

Érdekes fejezetet olvashattam tőled. Sokféle érzelmet váltott ki belőlem, amit nem egy ilyen versenyen kéne leírni, ezért inkább nem jegyezném le. Mindenesetre egészen jó, csak azt bánom, hogy ez a második rész, az elsőt meg nem olvastam. Valószínű, ha sikerül megfognod a történettel, akkor a többit is elolvasom. Egyelőre nem jelenteném ki, hogy nagyon le tud kötni.

Nos, elég sok hibát vettem észre benne, legfőbbképpen helyesírási dolgokat. Nem egy vesszőhibát fedeztem fel, olyan helyen, ahol amúgy teljesen egyértelmű, hogy ki kell tenni. Javaslom, olvasd el ezt a fejezetet még egyszer, te is fogod látni, hol vétettél hibákat.
A második mondatod: „Ha Aalex nem áll kinn a házuk előtt, és nem várja, táskástul, kabátostul, mindenestül, indulásra készen, akkor elkéstek.” kiverte nálam a biztosítékot. Túlságosan zavaros a mondat: hosszú, tördelt, és nem is jó igeidőt használtál.
” magyal színű bútorok” – Nem vagyok teljesen biztos ebben, de azért rákérdezek: van egyáltalán ilyen szín? Lehet csak az én szótáramban nem szerepel...
”Ha nem láttad még Aalex Evanst összekötözve egy kád emelkedő vízszintű kádban, akkor életed során még semmit sem láttál.” – Ömm... Ezzel nem tudok egyetérteni: 14 éves vagyok, de volt már részem sok mindenben. Kétlem, hogy Aalex annyira felemelő látvány lenne, hogy én ettől tapasztaltnak érezzem magam.
Túl sok szóismétlést találtam, egyetlen egyet hoznék fel szemléltetés céljából:
”A falak halványkék színűek, a két egymással szemben lévő fal, amelyiken az ablak is volt, viszont egészen más stílust kapott. A legkülönbféle graffiti firkák, feliratok és figurák színesítették az egymással szemben lévő falakat.  Meglehetősen vidám volt, friss és Aalexes, de Finn már rá se hederített a dizájnos falakra és a rendetlenségre.”
Egy-két szót inkább nem használtam volna: Pulcsiujjal, kupis, elhasaljon.
Néhány helyen tördelt a szöveg, alkalomadtán nem kapcsolódtak a mondatok, illetve a tagmondatok. Mintha túl akarnál magyarázni valamit: csűröd-csavarod a mondanivalókat, néha kerülni kéne a felesleges infókat.
Néhány észrevétel:
”márt ott ült” – már
”egy két dolgot” – helyesen: egy-két
” ezüstöt konyhasziget” – ezüstös
” Fini még mindig” ­– Nem mondom, érdekes beceneve van ennek a pasasnak. Jó, elírtad, nem foglak piszkálni ezért.
Arra figyelj, hogy ne rakj ki egymás után két szóközt! Találtam erre példát: „odabentről.  Nem is”

Habár tudom, hogy ez a második rész, én mégis beleírtam volna néhány alapinformációt: mondjuk a hajuk színét, magasságukat, kapcsolatuk eredetét, satöbbi. Talán kicsit hosszabbá is tehetted volna ezt a fejezetet, mert bizony, eléggé rövid(kének érzem).

Amúgy nekem tetszik, főleg akkor éreztem izgalmasnak, amikor a szegény, kikötözött Aalexről olvashattam. Meglepett engem. Egyáltalán nem számítottam arra, hogy egy lány erre képes! De megérdemelte: én akár zoknival is betömtem volna a száját! Ellopta a naplóját, és még ő van felháborodva? Hát igen, a fiúk már csak ilyenek.
A végével nem tudok egyetérteni. Ilyen lazán veszik azt, hogy Nicole a fürdőkádba ültette Aalexet, aztán amikor kiszabadul, viccelődik az egészen? Hát, ki tudja, mi lett volna, ha nem jön be Finn... Elmebeteg a nő

Szia! Köszönöm a kritikát. Tudom, hogy egyenlőre rengeteg a hiba, de ezeket mihamarabb javítani is fogom. A durvasággal ne is tödődj. Ezért vagyok itt, hogy a tapasztaltabbak és a hozzáértők elmondják a véleményüket. Mindenképpen építeni fogok rájuk. :))

*** 2

Köszönöm a véleményeket! Azt hiszem minkettőtök a lényegre tapintott. Igen, jócskán előfordulnak hibák, meghatározásban, párbeszédekben és a többi részben is. Nincs min vitatkozonm egytértek és köszönöm a kritikákat  :) Öhm, a külsőségekre azért nem tértem ki, mert egy egy második rész, és feleslegesnek tartottam azzal kezdeni, amivel az első rész is kezdtem. És Nicole a nővér :)  

Kicsit furcsának tartottam továbbá, hogy a fiúk külső megjelenéséről még csak elejtett mondatokat sem kaptunk, jóformán nem tudjuk hogy néznek ki a szereplőink.  A fejezet alapján ténylegesen még nem is nagyon különíthetőek el a főbb karakterek, nem igazán tudnék jellemvonásokat kiemelni az egyikről és a másikról. Ez annak tudható be, hogy a karakterábrázolás eléggé hiányos a fejezetben, pedig egy első fejezet esetében azért jó pár dolognak ki kellene derülnie a szereplőkről.
A mellékszereplőknél talán még ennél is rosszabb a helyzet, hiszen mindössze a nevük derül ki, még csak azt sem tudjuk milyen kapcsolatban állnak a főszereplőinkkel. (Persze, sejthető, hogy Nicole egy húg (vagy nővér?) lehet, de ezt tisztázni kellene.)
 

Összegezve azt mondanám, ez a fejezet jó, de még nincs kész. Egy kicsit át kellene írni, hozzátoldani – hiszen hosszában sem valami eget verő –, és beleépíteni ezt-azt.  Bár nálam elérte a hatását, tehát szívesen olvasnám tovább, de a hibák miatt mégis maradt egyfajta rossz utóhatás is. Remélem a második fejezetben javul a helyzet és ennél csak jobbá válik a történet. :)

10/7

és Andzse voltam.

„– Itt vagy? – kérdezte csendesen, majd oldalra csúsztatta a kezét és levette szekrényről az első dolgot, ami a kezébe került. Egy dinnye illatú spray-t és gondolkodás nélkül az ágyban domborodó takaróhoz vágta.” – ez így sehogy sem jó. Az első mondat után nem tennék pontot, mert a dinnye illatú spray került a kezébe, másrészt kicsit sok az infó, egyszerűbben is le lehet ezt írni. Mondjuk:
 - Itt vagy? – kérdezte halkan, majd levette a szekrényről az első keze ügyébe kerülő dolgot, egy spray-t és az ágyban domborodó takaróhoz vágta.”

„Finn oldalra lépett és óvatosan felkapcsolta a villanyt. A szoba üres volt. Már a nyelvén volt a mondat, hogy:
- Gyerünk, te idióta, mindjárt elkésünk! – amikor megpillantotta, hogy a szoba teljesen üres és megállt egy pillanatara.”

A részlet sem igazán jó. Egyrészt, kétszer is elmondod, hogy a szoba üres. Ez felesleges. Az első közlést el is hagyhatod, és akkor még humoros is lesz a fiú mondata, amit egyébként én inkább idézőjelbe tennék, mert így valódi felkiáltásnak tűnik, pedig a helyzetleírás alapján csak mondani akarja.

„Éppen csak elég volt egy pillanat, hogy meghallja. A ház kísérteties, és szokatlan csendjét Finn hirtelenkedésének zaja felzavarta, így nem hallhatta meg a… vízcsobogást.” – a folytatásba is belekötnék, mert nem igazán érthető. Mit hallott meg? Félbehagytad a mondatot, így értelmetlen. A következő mondatban már másról beszélsz, az azután következőben pedig visszatérsz arra, amit valóban meghallott. Érzed te is, hogy így kicsit zavaros a dolog? Érteni sem nagyon nagyon értettem, hogy a hirtelenkedés zaja mi volna, és pontosan mi is történik itt. Kicsit túlírtad ezt a részt, elegendő lett volna annyi, hogy „Ebben a pillanatban hallotta meg a vízcsobogást, ami eddig elkerülte a figyelmét”- vagy hasonló megoldás.

„Ugyan az a noszogató morgás,” – Ugyanaz

Egy kicsit elbizonytalanodtam ennél a résznél, mikor a fürdőszoba előtt malmozik a szereplőnk, hogy akkor most Aalex tényleg fiú-e, főleg mikor a „megilletődött” szót használod, az olyan hatást kelt, mintha egy lány fürödne odabent.

„Szája egy rózsaszín sállal végig volt kötve a fején, így meggátolta mindenfajta értelmes beszédben.”  - az, hogy a fején volt végig kötve egy sállal felesleges, mert a szánk a fejünkön van, lehetne inkább: „Szája egy rózsaszín sállal volt bekötve, meggátolva őt az értelmes beszédben.”

„– Fini még mindig ámultan álldogált, - Fini, remélem csak elírtad, mert ha ez a beceneve akkor az nagyon vicces :D

Ezeket találtam olyan hibáknak, amik szerintem megemlítendők voltak.
Alapjában véve sokszor írsz túl egy mondatot, amit egyébként sokkal egyszerűbben ki lehetne fejezni és akkor még talán ütősebb is lenne. Ezekből a túlírásokból adódnak a vesszőhibáid, mert némely mondatban már szavanként vesszőket használsz, ami lehet, hogy nem mindig hiba, de az olvasás folyamatosságát is megakasztja és így zavaró az olvasó számára, darabos érzése lesz tőle.

A történet hangulata egyébként jó, nekem kifejezetten tetszett ez a lazaság, ez a könnyed humor (én is szeretem ezt a hangulatot elérni az írásaimban), érezhető benne, hogy fiatalokról van szó és fiataloknak is szól a regény. Ez az írói hang kellemes, ugyanakkor vigyáznod kell a hibákra és a felsorolt problémákra, mert ezek rontanak az összhatáson és hiába van olyan hangulata a történetnek, hogy sodorná az embert magával, ezeken a hibákon mégis megakad.