A lendület még tart. A hajvágást illetve festést mondjuk otthon a szüleim majdnem meghiúsították, de azt hiszem mégis lesz belőle valami. Most az egyszer nem hagyom magam lebeszélni róla, hiszen én érzem, hogy szükségem van rá és ez kell nekem, nem ők. Ráadásul nem tudom, lehet rosszul várom, és semmiféle plusz energiát nem fog adni, de kilenc vizsgám lesz a vizsgaidőszakban. Nekem, aki max egy vizsgán megy át a hatból… De nem mondom azt, hogy szép kis kilátások, mert szerintem meg tudom csinálni. Már el is kezdtem összeszedni régebbi vizsgalapokat meg ehhez hasonlókat. Holnap, holnapután megyek nyomtatni, aztán jöhet a tanulás. Addig meg még kicsit pihenek, erőt gyűjtök és tervezgetek.

Most pedig pudingot fogok főzni, csak foglaltak a főzőlapok a konyhában, mert persze mindenki most főz kávét, teát, bármit, amihez kell a főzőlap. A villanytűzhely meg tönkrement, mikrónk sincs… Igazából lassan itt a világvége! Enyhe túlzással, persze, mert még van áram, víz és internet.