Voltam orvosnál. Kiakadtam. Tegnap tartottuk az InnoLab második meetingjét. Kiakadtam. Ma voltam fodrásznál. Levágták a hajam. Ezen nem akadtam ki, szerencsére.

Orvosról csak pár szót, nem éri meg ecsetelni. Három órát vártunk, hogy végre lefáradjon egy orvos rendelni, és akkor se az jött, akihez eddig jártam. Kb semmivel se törődött, mivel kimondott panaszom nem volt, de az értékeimen van még mit szépíteni, így megemelte a gyógyszeradagomat és már mehettem is. Következő időpont szeptember 1, remélem akkor már a saját orvosom lát el, és valamilyen szinten sikerült korrigálni az elvesztegetett időt, vagy minden rendbe jön és nem kell több kivizsgálás. Ennek örülnék a legjobban.

InnoLabon megismertük a beérkezett projekteket, szavazhattunk, hogy melyiknél szeretnénk lenni. Két hét múlva lesz a következő fázis, addig még egy-egy találkozón össze kell ülni, megbeszélni, hogy pontosan ezek a projektek milyenek is stb. Nem akarok róla sokat mesélni, csak majd ha ott járunk, hogy lesz egy, ami mellett letettem a voksom.

Fodrász, azaz igazából az egész délelőttöm.
Ugye nagyon sokáig festetni akartam, már írtam is róla, viszont a fodrászok lebeszéltek erről. A hajam olyan göndörnek számít, amin már nem nézne ki olyan jól. Melírt illetve egy másik stílust javasoltak még, de arra várni kellett volna és úgy éreztem, hogy nem halaszthatom el, mert akkor nem fogok visszajönni. Így hát beültem a székbe, a fodrász igazítgatta a hajam. Frufrut akartam, így azon gondolkoztunk, illetve a forgómnál lévő ritkább rész eltakarásán. Végül oldalra vágott viszonylag hosszabb frufrum lett, és a fejtetőn is valahogy sokkal dúsabb. Nem emlékszem, hogy miket vágott, meg mennyit, de mégis mintha hosszabb lenne még a hajam, mint eddig. Ja, igen! Egészen eddig azt hittem, hogy rövid hajam van. Aztán mosás, szárítás után kiderült, hogy ez a haj igenis hosszú. Lapockáig érő hajam van, és mindenhol, nem csak két oldalt, hanem a tarkómon is, ahol úgy összeugrik, hogy extra rövidnek tűnik néha. Szóval volt egy amolyan wow, ez nem is az én hajam érzésem, de már megbékültem vele. Most nem göndör, hanem inkább egyenes, hullámos, de már kezdi visszanyerni az eredeti göndörségét. Kíváncsi vagyok, akkor milyen lesz, pláne a frufrum.
A  festést egyébként még nem vetettem el, de majd kicsit később, és mélyvöröset, melírt. De erre tényleg nagyon rá kell majd magam szánnom, így nem mondom biztosra. Lehet csak fél év múlva, vagy később lesz festve, de meg fogjuk csinálni.
Fura érzés volt nézni magam a tükörben. Rájöttem olyan apróságokra, hogy a szemem olyan zöld, mint a macskáknak, és ijesztő, vagyis én megijedtem picit. Amúgy meg féloldalas a mosolyom, de nem csak az, mert ezt tudtam, hanem ahogy beszélek, az is. Mintha az egyik izom az arcomon erősebb lenne. No, ez kiábrándított, pedig többször úgy éreztem, hogy nekem mosolyognom kell, mert bakker! Jól néztem ki! Aztán meg mikor rávettem magam, hogy akkor vágjuk a frufrut is, legszívesebben sírtam volna. Nem azért, mert szomorú volt, hanem mert mélyen érintett. Talán sikerül lezárni az elkövetkezendő hetekben egy időszakot, és ez volt az első lépés hozzá. Még most is elérzékenyültem. Nem értem, mások ezt annyira könnyedén veszik, én meg még ezen is sírnék. Szerintem nincs rendben velem valami ezen a téren.

Egyébként a délelőtt nagy részét V-vel töltöttem (ugye barátnőm). Ő kísért el a fodrászhoz is. Eredetileg neki is lett volna festve és vágva a haja, viszont neki már extra hosszú kategória a haja, és így már 21 000 forint körül lett volna az egész, és hát ennyi nem akar költeni a hajára, ami teljes mértékben érthető, plusz nem egy órás kis festés, hanem 4-5 órába is belekerült volna. Szóval ja, én is a legjobb technikát találtam meg magunknak. Szóval után elmentünk plázázni (Alle), főleg hobbi és papírboltokat néztünk és beszélgettünk. Majd ettünk egy gyrost (van teljes kiőrlésű pita, hurrá! )és fagyit (drága volt, pláne a cukormentes, de ha már a hajam olcsóbb lett, mint számítottam rá, akkor igazából miért ne…). Olyan két óra környékén jöttem vissza a koliba, és most pihengetek. Megy a fülemben a Halestorm, loloztam is már, és tanulásfélét vagy ahhoz köthetőt kellene még művelni.

Szóval azt hiszem ennyi. Holnap főzök, már csak azért is, mert vasárnap lesz. Jelenleg azt mondom, hogy resztelt máj lesz, de van még a fagyasztóban darált hús is, abból is alkothatnék valamit, viszont boltba mennem kellene. Legalább vöröshagymát venni a májhoz, mert persze az nincs, és még a kenyerem is elfogy holnap. De legalább nem a szobában fogok szenvedni.

A napokban elfoglaltam magam, szombaton ki se tettem a lábam a koliból, kb egész nap kockultam illetve írtam egy új fejezetet a fanfictemhez. Szégyellem is magam ez miatt, nem csináltam semmit se, pedig hát tudjátok egyetem, csütörtöktől már vizsgákat lehet felvenni. De azt hiszem kellett ez a rage meg kiégés, ami szombaton volt. Nem tudom, hogy élveztem-e, szinte végig lose és katasztrofális gameplayek, ami a LoL-t illeti.

Egyébként meg simseztem is. Felkerült a gépemre a Sims 4, és természetesen imádom. Már a Sims 2-vel is játszottam, illetve a Sims3-al is, és meg kell hagyni, hogy a 4 mindent felülmúl, bár hiányolom belőle a Sims 3 rendjét a háztartásokban, de ez a grafika, a simek, a lehetőségek egyszerűen elképesztőek. Tegnap egész délután egy házat építettem. Az első házamat, semmit se tudtam, mi hol van, de végül egész jól sikerült. Mutatok is róla képeket!
A Griff napok miatt nem tudom, hogy miként fogok jönni, írni, majd meglátjuk. Holnap InnoLab megbeszélés és még orvoshoz is kell mennem gyógyszer íratni. Fárasztónak ígérkezik.

A képekért katt a képre és megnyit egy galériát.

Feltételezem mindenkinek ugyanolyan „jól” indult a mai napja, mint nekem.
Hurrá, itt a tavasz! Yeeee…
Ja?! Nem!

És ennyit az időjárásról, mert odakinn tényleg esett a hó, meg az eső, sőt még most is, és igazából olyan hideg van, mint ősszel, de már bocsika, emberek, tudom, hogy április van, mégis mindenki erről beszél, ezért én nem fogok. Egyébként is!

Ma nem írtunk plusz-mínuszt C++ órán, két órán keresztül néztem az esőt és elérzékenyültem, miközben legjobb barátom kijelentette, hogy mennyire mellettem áll, és amiben tud segít. Jó, nem ezekkel a szavakkal, de nem akarom ide kimásolni az egész beszélgetés (mert csak úgy lenne értelmes az, amit írt). Illetve ma megérkezett az új egerem (képen). Gyönyörű, színes, masszív, és alig várom, hogy lolozás közben is kipróbálhassam.

De igazából ennél jobb hírem is van. Bekerültem az ELTE IK Innovációs Laborjába, ahova 20 embert választottak ki, és még nem biztos, hogy benn is maradok, mert tényleges ösztöndíjat csak 13-15 főnek fognak adni, de a következő két hétben ez majd kiderült. Kedden lesz az első találkozó, izgatottan várom.

Aztán ma voltam egy IK-s workshopon a személyiségekről, tesztekről. Gondolom mindannyian töltöttek már ki ilyen jellegű teszteket, ezekről beszéltünk, illetve elemeztük kőket, hogy mennyire adnak reális képet, és miként kell, lehet értelmezni őket. Nem sokan voltunk az eső miatt, de megérte. Én jól éreztem magam, és mikor tesztet töltöttünk ki, olyan is kiderült, amire nem gondoltam volna, vagy zavaromban a sok idegen előtt nem tudtam megítélni rendesen a helyzetemet. Hogy félre ne értsétek, elmagyarázom. Egy szenzoros élménykeresési kérdőívet töltöttünk ki. A lényeg ugye az, hogy mennyire vagyunk hajlamosak az extrém, adrenalin fokozó élmények gyűjtésére. Mindenki előtt, a tippelésnél azt mondtam, hogy egy tízes skálán inkább olyan 4-es, 3-ast adnék magamnak, mert szeretem a nyugalmat. Nos, igen, a teszten végül az jött ki, hogy igazából jóval az átlag felettiek táborát erősítem, azaz keresem ezeket az élményeket. Mondom wtf, ilyen nincs. Bár belegondolva ki tudja, talán csak visszafogom magam. Még én se vagyok benne biztos.

Ha gondoljátok, keressetek rá, hátha fenn van neten. Érdekes kis teszt volt és nem is olyan hosszú.

Ennyi lettem volna mára, most pedig megyek és kipróbálom az egeremet!